Alig egy hete kölcsönöztem ki a könyvtárból eme könyvet. Elég gyorsan sikerült a könyvrengetegből kiválasztanom e művet, valahogy első kézbevételkor tudtam ez lesz a kiválasztott. Akkor még nem sejtettem milyen nehéz olvasmány lesz ez. Nehéz - lelkileg nehéz. Most végeztem az elolvasással, próbálom a gondolataimat rendezni....
Elég vastag könyv, 350 oldal, letehetetlen.... A könyvtáros hölgy is azt mondta: "Jól választott, nagyon szép történet, majd meglátja!" -akkor még csak reméltem, hogy szavai igazak lesznek...az lett!
Fülszövegből:
"Az első kötetes szerző hőse, a roma származású Pol ősei vándorútját követi Indiától Magyarországig. Meglepő, sokszor szinte hihetetlennek tűnő kalandok formálják jellemét, alakítják értékrendjét.
Rendkívül szép nyelvezetű, fordulatokban gazdag történet lelki utazásként, és kalandregényként is olvasható."
Az egyik kedvenc részem a könyvben -több is volt- :
"Mondd csak Pol! Te minek vallod magad? -szembefordult a fiúval, mélyen, őszinte érdeklődéssel nézett a szemébe- cigánynak, magyarnak, vagy indiainak?
Pol nagy sokára, és szinte alig hallhatóan válaszolt:
-Embernek."
Amikor, egy kiolvasott könyvről megpróbálom leírni a saját kis véleményem, élményem, tapasztalatomat mindig úgy gondolom az adott olvasmányt mindenkinek ajánlom. Tulajdonképpen ez egy olyan történet aminek elolvasását kötelezővé tenném... aztán a másik gondolatom egyből az, hogy vajon hányan ismernék fel ennek a lelki oldalát? ...és hányat ragadna el a gyűlölködés...?...
A történet Polról szól -egy roma fiúról, aki érez, tapasztal, tanul, hibázik, okul, lát, örül, szomorú, magányos, és boldog - vagyis ember! A bolygón egy a sok közül...de igazi ember...
Kalandos útja során nem csak ő tanul, hanem éppen az ő története tanít! Éppen ezért kellene eljuttatni mindenhova... mindenhova....
Kicsinyes az emberek igen nagy többsége, úgy ítélkeznek, hogy saját magát, útját, hitét, célját sem ismeri,-de ítélkezik, mert felruházta magát azzal, hogy megteheti... és valóban megteheti...
Nem feltétlen az elfogadásra int eme történet, hanem saját lelkünk rendbetételére, ami igazából kulcs a problémák megoldására. Én is azt mondom, ez a történet sok oldalú, találja meg benne mindenki a magának megfelelőt, és jót... csak jusson el sok-sok emberhez...
