Ledöntött a lábamról egy vírus... ágyban feküdtem, minden porcikám remegett, anyu pedig aggódva dugta a hónom alá a lázmérőt, ami 40 foknál előbb nem is akart csipogni... Hozott nekem gyógyszert, ott ült mellettem még az hatni nem kezdett, és szépen lassan visszaemberesedtem... szülői utasításra nem hagyhattam el az ágyat, kaptam kamillateát, és a könyvet.... :)
Mielőtt még valamiféle vírussal fertőzöttem volna meg, könyvtárban voltam. Visszavittem a Médialom c. könyvet. Kedvenc könyvtáros "nénim" volt. Nahh jó, csak pár évvel lehet idősebb tőlem, de nahh...
...szóval letettem a könyvet, és rögtön mondtam is neki, hogy: "Multigáz kellene! Ugye bent van?!!" Némi pötyögés a gépbe, kedves mosoly, éééés "Igen, bent van, most hozták vissza!" -és már mondta is volna, hogy segít odaadja, de megköszöntem illedelmesen, hogy megtalálom egyedül is. Ezzel aztán robogtam is a polcok felé, azzal a gondolattal, ha most meglátom valaki kezébe, hogy előttem kiviszi, úgy megverem egy keménytáblás regénnyel hogy csak nahh...
Naná, hogy megtaláltam egyedül is, hiszen már itthon a nettes adatbázisból rögzítettem agyban, hogy K76-os sorszámot kapta... Ahhoz meg nem kell Nobel-díj, hogy rendezett sorok közt megtaláljam az áhított könyvet! Így jutott hozzám anélkül, hogy bármiféle pankrációt kellett volna végrehajtanom érte.
(Bár így elgondolkodván lehet valaki az én kezemben látta meg a könyvet, és bunyó helyett vírust küldött rám... hmmm....)
Arról már írtam, hogy a Médialom mennyire humoros történet volt. Bár ez csak az én véleményem, de úgy gondolom a Multigázban 'ütősebbek' a poénok. Egyszerűen imádtam az első szótól az utolsóig :) Végig vigyorogtam, vagy a kedvenc részemnél, már sírva röhögtem.... :) Mert kedvenc részem több is akadt, kedvenc figurám, akit kiemelnék nem volt, hiszen minden figura úgy volt jó ahogy kitalálták őket!
Fülszöveg:
"Topor János egy briliáns szélhámos, akit egy közepes képességű behajtó üldöz. Csete Máté egy üldözési mániás, gyanakvó kispolgár, akit ugyebár mindenki üldöz. Új munkahelyük, a Hálózat pedig egy telekommunikációs cégnek álcázott, országos átverés, amely még a saját dolgozóit is az orruknál fogva vezeti: Zarvant, az iráni származású, meleg marketing-igazgatót, és Esztit, a trágár de jólelkű ügyfélkapcsolati vezetőt. Mire Topor és Csete rájönnek arra, hogy nemcsak a cég mottója, de a működése is maxigáz, a főbűnösök máris a nyakukba varrtak mindent. Két napjuk marad, hogy tisztázzák magukat, lerántsák a leplet az igazi rosszfiúkról, kifizessék Topor behajtóját és megszerezzék Csetének Eszti szívét...Kovács András Péter első regénye egy elmés krimi-komédia, amely hiteles és szórakoztató képet ad szolgáltatókról és ügyfelekről, multikról és ügyeskedőkről; azokról, akik manapság hajtják a munkát, és azokról is, akik nagy ívben elkerülik."
Kedvenc mondatom pedig ez lett, és ezt mindenképpen szeretném veletek megosztani... idézem a könyvből:
"Az újságírók úgy néztek rá, mint Piedone a fitneszsalátára."
:D :D
Igazából azon gondolkodom miféle saját kis véleményt alkothatnék még azon kívül, hogy annyira tetszetős, szórakoztató, igazi KAP-felé humorral, és mindenképpen elolvasásra ajánlom történetről van szó!!!
Nem kritikus vagyok, hogy kivesézzem, ez a blog is ajánlóként működik, amiben megosztom az adott művekről nekem mennyire tetszett, vagy éppen nem....
Bár többször megfogadtam nem olvasok el egyetlen kritikát sem, valahogy mégis mindig úrrá lesz rajtam a kíváncsiság, és ledöbbenek, amikor egy negatív hangulatú véleményt találok... jó, nem vagyunk egyformák... de akkor is... nem bunkóból írom, viszont várom a könyvét annak az okoskának, akitől olvastam a lehúzást... üzenet neki: azanyádúristenit...
Kedves Mindenki! Ti, akik humoros izgalomra vágytok Kovács András Péter Multigáz, majd Médialom c. könyvében megkapjátok!!! Tessék elolvasni!!! :)
...én pedig, már várom a következőt.... ;)
