"Inkább legyek szegény, egy könyvekkel teli kunyhóban, mint egy olyan király, akiből hiányzik az olvasás szenvedélye!"

-Thomas Babington Maculay-







Összes oldalmegjelenítés

2013. június 30., vasárnap

FAIZA GUÉNE - SOHA SEHOL SENKINEK

Szintén könyvtárból kölcsönöztem eme könyvet. Beleolvastam, és nagyon tetszett az a szarkasztikus szövegelés benne.
Könnyen olvasható, nem túl hosszú történet.

Egy 15 éves tinilány önéletrajzi ihletésű története. Párizs legrosszabb negyedében él, több oda emigrált család között. Tipikus kamaszos vélemény nyilvánítás, az 'én úgy is minden jobban tudok' dolog vicces elbeszélése.

A fülszövegből:

"Doria 15 éves. Egy betonkocka toronyház ötödik emeletén él, Párizs egyik rosszhírű negyedében. Apja a "vén szakállas" egy reggelen taxiba ült, és faképnél hagyta a családját. Visszament Marokkóba, hogy feleségül vegyen egy termékenyebb, fiatalabb nőt. Mert fiút akart. 
....
Doria egyedül marad írástudatlan anyjával, aki a negyed egyik lepukkant szállodájában takarít éhbérért. A nyílt eszű, és érző szívű kislánynak nagy lelkierőre van szüksége, hogy helyt álljon a mindennapokban. Az élet mégis szép..."

Szép, mert minden dolog mögött meglátja a szépet, szerelembe is esik, bár nem sok barátja van az anyján, és a pszichológusán kívül. Eredeti, és őszinte véleménye van mindenről, megfigyel mindent a legapróbb részletekig. Büszkeséggel tölti el amikor az anyja egy tanfolyam segítségével megtanul írni, és olvasni. Tini, de sok mindent megélt lány története a felnőtté válásról. 

JOANNE HARRIS - ALUDJ KISLÁNY

Könyvtárban találtam e könyvet. Olyannyira megfogott első beleolvasásra, hogy a könyvtárban leültem abba a kényelmes fotelbe, és már ott elkezdtem olvasni a könyvet. 

Az írónő egy másik könyve is ott volt e mellett, méghozzá a Csokoládé című. Mivel láttam már filmben - bár tisztában vagyok azzal, hogy a könyv mindig sokkal jobb, mint egy film - mégis inkább ezt a számomra ismeretlen Aludj kislány című művére esett a választásom.

Két nap alatt olvastam ki eme könyvet, ami 420 oldalból áll, de mentségére szolgáljon nagybetűs nyomtatás :) 

A fülszöveg:

"Henry Chester a vagyonos, de nem különösebben tehetséges festő szüntelenül keresi a megfelelő modellt, mígnem egy nap megakad a szeme egy kilencéves kislányon, Effie-n. Éveken át csak őt festi, majd tizenhét éves korában elveszi feleségül. A lány számára Chester minden szempontból csalódás, így hamar elhidegülnek. Effie szeretőre lel egy Mose Harper nevű szélhámos-szerencselovagban, és megismerkedik a sötét bűbáj mesternőjével Fanny Millerrel, aki évek óta üldöz egy gyilkost... Bosszú, és intrika, zsarolás, és szellemidézés szövődik mesévé ebben a rémregények hangulatát idéző Harris-könyvben!"

Ami, nekem tetszett benne:

Nos, először is az tetszett, hogy az egészet úgy írták meg, mintha a szereplők Nekem mesélnék a történetet, és nekem magyarázkodnának tettük, tetteik, avagy gondolataik miatt. Igazából letehetetlen, folyton érdekli az embert most akkor hogyan tovább, mi is volt. Kivesézi az erotika fogalmát, mégsem sérti vele az erkölcsi normákat, igényesen megírt történet. Boszorkányság, pedofília, gyilkosság, szerelem, naivitás, szellemek... ebben a történetben minden benne van.
Ajánlom minden olyan olvasónak, akiket vonz ez a képzelt világ...