RÉTI LÁSZLÓ ~ A LÉLEKLÁTÓ

 

Fülszöveg:

"Minden anya tudja, mi a legnagyobb félelme.
De annál is van rosszabb... Amikor nem tudod, mi történt? Nehéz a kétségbeesésnek és a
félelemnek ezt a fokát elképzelni. Mégis, sokan átélik.

Zolna, a félig kubai félig magyar léleklátó érzékeli a holtak lelkét. A halottak kommunikálnak
vele.
A nő ezúttal olyan emberi történetek birtokába jut, amelyekről úgy érzi, meg kell osztania a rendőrséggel. Amikor végül felkeresi Sitkei Zsófia századost, a budapesti rendőrség életvédelmi nyomozóját, falakba ütközik.
Zolna őrlődik. Már megszokta, hogy a hatóságok nem hisznek neki, ám ezúttal csecsemőkről van szó.
Egy agilis regényíró viszont ráharap a történetre és mind Zolnával, mind Zsófival felveszi a
kapcsolatot. A három nő együtt próbálja megoldani a csecsemők rejtélyét.
A nyomozás Budapestről a törökországi Kappadókia vadregényes hegyei közé vezet. Ott mást jelent a
civilizáció. Közel a szír határ. Bármi megtörténhet. Bárki eltűnhet.
A 2025-ben megjelent nagysikerű "A halottlátó" folytatásában emelkedik a tét. Most már minden ember legbelső félelméről van szó.
A regény érdekessége, hogy két valós szereplő is van a kitalált karakterek között.
Olvasás közben biztos lehet benne: valaki a válla felett szintén a könyvet bámulja..."

Az idei évben ez a 14. könyv amit elolvastam. Mire is jó ez a hosszú hétvége, és ínhüvely gyulladás az ujjamban? Semmit, de inkább keveset tudok tevékenykedni, pihentetem a kezem a horror áron vett merevítőben, kenegetem gyulladáscsökkentővel, és infralámpázom... De amikor ezeken túl vagyok, olvasok. Éppen most fejeztem be kedvenc magyar íróm regényét. Amikor A Halottlátót elolvastam és felreppent a hír, hogy folytatása lesz, azonnal akartam volna! Tudtam, hogy remek lesz a folytatás, és úgy is lett! Réti László regényei közül még mindig A Kandahári fogoly a kedvencem, és utána jön A halottlátó, és most A léleklátó. Ezek nagyon komoly olvasmányok. Számomra letehetetlen! 

Kicsit féltem is tőle, mert amióta anyuka vagyok kényes téma nálam a gyerekekkel történt dolgok, valahogy nem tudok olyan rémségekről hallani, olvasni ahol gyerek az áldozat. Pedig amilyen romlott világban élünk, sajnos....

Arra is kíváncsi voltam, milyen lesz a folytatás A halottlátó után, a főszereplővel történtek miatt. Nem akarom részletezni, mert ha valaki csak ezután kezdené el olvasni, nem szeretném ha kedvét szegné, ha tudná a végét. Itt csak a személyes élményem osztom meg. Illetve próbálom az embereket rávenni az olvasására, vagy egyszerűen csak tippet adjak arra mit is érdemes elolvasni. 

Magyar íróktól inkább könyvtárból kölcsönzött könyveket olvasok,  de az is lehet, hogy akit olvasok magyar, csak álnéven ír. Nem minden esetben nézek utána az írónak. Nem tudom miért. Viszont amióta megismertem Réti László könyveit, alig várom, hogy megjelenjen, és megvegyem. 

A léleklátónak 2026 a kiadás éve, 541 oldalnyi izgalom vár az olvasóra. A regény érdekessége, hogy két valós szereplő is van a könyvben, bár nem gondolkodtam olvasás közben ki lehet a valódi, és kik lettek kitalálva. Bár van egy gyilkos Zsani a könyvben, amin közben jót mosolyogtam, de nem jelentkeztem az írónál, hogy benne szeretnék lenni, mégis olyan érzésem volt, pont jó ez így :)

Szeretem Réti László stílusát ahogy ír, szeretem a regényeit, és mint említettem abszolút kedvencek közé sorolom. Örülök, hogy hamarosan újra tőle olvashatok, várom a Makákó megjelenését, amiről biztosra veszem nagyon fog szólni, hiszen újra akcióba lép Larkin nyomozó is... Szóval előre látom micsoda év vége lesz ez így :)

Makákóig még van idő elolvasni mindenkinek A halottlátót, és A léleklátó regényeket, szóval gyerünk, olvasásra fel!

Nektek hogy tetszett a regény?

 

GRAHAM JOYCE ~ A KATICÁK ÉVE

 

Fülszöveg:

"1976 nyarán járunk, emberemlékezet óta nem volt ilyen forróság, és a vidéket elárasztották a katicabogarak.

Egy David nevű fiatalember maga mögött hagyja diáknapjait, hogy belevágjon a felnőtté válás nagy kalandjába. Első munkája egy üdülőtáborban csábító lehetőségnek látszik. Ám az első munka által kínált szabadság és az első szerelem izgalma és veszélyei mellett a felhőtlen nyári égbolt alatt politikai és faji feszültségek fortyognak.
De ki lehet az a sötét öltönyös férfi, oldalán a kisfiúval, akit odakint a homokos parton pillantott meg, a hőség ködén át? David rájön, hogy újdonsült szabadságáért és függetlenségéért rettentő árat kell fizetnie. Olyan árat, amely később még a vakító nyári napsütésben is kísérteni fogja."

Ezt a könyvet is a könyvtárban találtam. Az előző posztokban meséltem, hogy egy nagyon hideg, és egy forró nyári történetet sikerült találnom a könyvtár polcain. A két véglet, ami teljesen véletlenül akadt a kezembe. Viszont kettő olyan könyvre akadtam, amit kettő hét alatt sikerült elolvasnom. Ilyen sem mostanában volt, hogy ennyi lehetőségem akadt olvasására, meg hogy kettő könyv fért bele a kölcsönzési időbe. 

Egyébként a kihozott könyvre itthon szoktam rákeresni, nem élek a könyvtár adta internet lehetőséggel, legalább is egyenlőre. Vonz az izgalom, hogy milyen élmény vár majd rám. Utolsó könyvtár látogatás alkalmával több érdekes könyv is a kezembe akadt, de kettőnél többet úgy gondolom nem tudnék időre elolvasni. Most pedig maradt még egy hetem, belefért volna még egy könyv. De semmi baj nincs, vásároltam az utóbbi időben három könyvet is. A kedvenc magyar íróm legújabb könyve jelent meg júliusban, azt vettem meg, aztán a másik kedvenc sorozat következő részét szereztem be, és egyet keresgélés után vásároltam meg a Libri-ben, mivel születésnapomra kaptam könyvvásárlási ajándékutalványt. 

Na de vissza a könyvtárból kölcsönzött könyvhöz. Graham Joyce A katicák éve. A könyv borítója tükrözi a forró nyári hangulatot, és helyet kapott a borítón apró betűvel feltüntetett "Kísértethistória" szó is, utalva a könyv tartalmára, és a borítón lévő szellemalakokra. Mégis ezt a kísértethistória dolgot én kihagynám. Ennél sokkal több szellemekkel teli könyvet olvastam már, ezt erős túlzásnak érzem. Ettől függetlenül a könyv elnyerte a tetszésemet. David története jól megírt sztori volt. Tetszett, hogy a tanárnak készülő fiú, milyen odaadással foglalkozott a táborba érkező gyerekekkel, tetszetős volt, ahogy a szerelem terén bontogatta a szárnyait, érdekes volt, hogyan hatott rá a politika, izgalmas volt a múltbeli érzéseit felfedő történet, majd a minden jó, ha a vége jó befejezés.

Mindvégig lekötött a történet. Új élménnyel gazdagodtam. 

A könyv kiadási éve 2015. Puhatáblás, 280 oldalas történet.

Kedvenc idézetet is hoztam a könyvből:

"A jövő olyan lesz, amilyennek mi akarjuk, feltéve, hogy gondosan megtervezzük a  jelent. Ami pedig a múltat illeti, az elpereg, mint lábunk alatt a homok."

Ezen könyvet is ajánlani tudom elolvasásra! Kellemes időtöltést hozzá!

EOWYN IVEY ~ A HÓLEÁNY

 

Fülszöveg:

"A telepes Jack és Mabel kemény munkával és szigorú beosztással nyugalmas életet teremtett magának az 1920-as évek Alaszkájának vad vidékén. És még mindig nagyon vágynak egy gyermekre, pedig erre már semmi esélyük. Ez sem csökkentheti azonban az egymás iránt érzett erős szeretetüket, és amikor leesik az első hó abban az évben, pillanatnyi ötlettől vezérelve, játékból építenek egy hógyermeket. A hókislány másnap reggelre eltűnik - de apró lábnyomok maradnak utána a hóban. A rá következő hetekben mindketten látni vélnek egy szőke kislányt az erdőben, de még egymásnak sem merik elmondani, attól félve, hogy csak rég eltemetett reményeik csalják meg őket.

Aztán a kislány, aki Fainának nevezi magát, megjelenik a küszöbükön. Kicsi és törékeny, mintha egy tündérmeséből lépett volna elő: egy vörösróka társaságában vadászik, hóvihar támad a nyomában, és titokzatos módon sikerül életben maradnia a kegyetlen alaszkai vidéken. Miközben Jack és Mabel próbálja megérteni Fainát, úgy megszeretik, mintha a saját gyermekük lenne. De ezen a gyönyörű, vad helyen a dolgok csak ritkán azok, aminek látszanak, és amit végül megtudnak Faináról, az valamennyiüket megváltoztatja.
Eowyn Ivey elbűvölő, hipnotikus hatású első regényének hőse egy házaspár, mely annyira vágyik gyermekre, hogy a képzeletük erejével világra hozzák. E könyv oly káprázatos, akár a behavazott alaszkai táj, ahol játszódik, s imaginárius hatalmával elragadja az olvasót egy távoli, mégis ismerősnek tűnő helyre, egy mesevilágba, amely egyszerre kivételesen egyedi és egyetemes."

Az előző posztomban meséltem arról, hogy könyvtárban voltam, és kettő könyvet hoztam haza. A két végletet. Az egyik könyv a hideg Alaszkában vitt magával, a másik történet egy forró nyáron történik. Az utóbbit fogom ma elkezdeni olvasni. Ezzel szép Alaszkai történettel tegnap este végeztem. Két nap alatt olvastam el A Hóleány történetét. 

A könyvtárból úgy hoztam ki, hogy az eleje borító hiányzik, így a könyv csak kék, hópelyhes, az írónő neve, és a könyv címe látható rajta. Ez a kislányos, rókás borító is nagyon szép, de csak így láttam a képen amikor rákerestem. Viszont a könyvtárban a kezembe vettem ezt a csodaszép jégkék könyvet hóeséssel borítva, és a kedvesnek ható cím: A Hóleány, nagyon megfogott. A könyv keménytáblás, és a borítóról kivágott fülszöveg a könyv elejébe volt ragsztva, így olvastam el a tartalmat, és kaptam kedvet hozzá. 

2013 a kiadás éve, mint említettem keménytáblás, 342 oldalas. 

Számomra lebilincselő történet volt. Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet, annyira érdekelt mi hogyan alakul tovább. Szomorú történet, egy házaspárról, akik mindennél jobban vágytak gyermekre, sajátjuk elvesztése után. Mivel ez nem sikerült, minden és mindenki elől Alaszkába telepedtek le, ahol kisebb-nagyobb nehézségek árán tudtak csak boldogulni. Faina csöppent az életükbe, és ez a kedves tündérmesébe illő történet mégis szomorú véget ér. 

Nekem izgalmas volt a letelepedésük története, hogyan birkóztak meg a nehézségekkel, hogyan kötöttek barátságokat, hogyan állták meg a helyüket az új szituációkban, ugyan úgy izgalmas volt Faina tündéri létezése, felbukkanása, élete alakulása.

Szeretettel ajánlom minden olvasni szerető embernek, ezt a tanulságos történetet!

Kellemes olvasását!

HIPP KATALIN ~ ACÉLPILLANGÓ

Fülszöveg:

"Snéringer Janka kivételes lány, aki egy nehéz korszakban, az ötvenes évek Magyarországán próbál boldogulni és boldogan élni. Friss jogi diplomájával a zsebében tér haza szülőfalujába, de rendszeridegenként nem kap végzettségének megfelelő állást. Ám az öntudatos - és feltűnően csinos - lány nem keseredik el. A munkában való kiteljesedésen túl meg akarja találni a szerelmet, ugyanakkor függetlenséget szeretne, önállóságot és szabadságot - ezek a vágyak 1957-ben egy nő számára szinte elérhetetlennek tűnnek. Janka azonban maga mögött hagyja a múltat, és egy szál bőrönddel felszáll a vonatra: azt reméli, Budapesten vár rá az a jövő, amit élni akar. A történelem viharai, a társadalmi korlátok és áthághatatlannak hitt férfi-nő szerepek között kiteljesedhet-e egy határozott, önmaga elképzeléseihez ragaszkodó nő?

A kiváló elbeszélő képességgel rendelkező Hipp Katalin bemutatkozó regényében finoman sodorja össze az 56-os forradalom után játszódó történet szálait, egy lány önmagára találásának folyamatát, egy bűneset felderítésének izgalmát és a szerelem megélésének pillanatait."

Könyvtárban találtam erre a könyvcsodára. Igazából a múltidéző borítója fogott meg. Nálam sok esetben a borító az első, ami eldönti bennem, hogy a könyv érdekes lehet-e, vagy nem érint meg. Ez nem feltétlenül jó, mert lehet a tartalom sokkal jobb, mint a borító. Nekem mégis nagyon mérvadó tud lenni. Az '56-os forradalom utáni Magyarországon játszódó történetet olvastam. Imádom a történelmi eseményekhez kötött regényeket. Olyan jó így belelátni az akkori világba. Az előző posztomban megemlítettem, hogy sikerül a könyvtár polcairól leemelni olyan könyvet, ami a történelmi kort idéz meg a sztoriban. Éppen ma jártam könyvtárban, vittem vissza az Acélpillangót. Ma is sikerült kettő olyan könyvet levenni és megnézni, ami a második világháború idejében játszódik. De nem, most nem ezeket hoztam haza. Egy végtelenül egyszerű borító fogott meg, és két olyan könyvet hoztam haza elolvasni, ami a két véglet... az egyik könyv a nagyon hideg Alaszkába fog repíteni, ami ebben a kibírhatatlan melegben jól is fog esni, a másik pedig szöges ellentétben 1976 forró nyári vidéki történet lesz. Tök véletlenül sikerült így a két végletet választani. Na, de ha aktuális lesz, írok róluk.

Most Snéringer Janka története tetszett nagyon. A főhős lány története izgalmas volt, visszatekintés a vidéki életre, az emberek akkori viselkedésükre, a nagyvárosi életre, az elvtárs/elvtársnő megszólításra. Az új rendszer ébredésére, a nők elnyomottságára. Manapság már minden olyan magától értetődő, tegeződünk egyből, férfi-nő haver azonnal, tisztelet meg... lassan azt sem tudjuk mi az. Éppen ezért volt jó olvasni ezt a történetet, mert annyira más világban érezhettem magam. Aztán hogy ez akkoriban jó volt-e vagy sem... csak azok tudják megmondani, akik akkor már éltek. Jóval később születtem, egy másik rendszerváltás előtt, mégis sokkal jobban szeretem az ilyen időutazás adta élményeket. Az Acélpillangót mindenkinek ajánlom olvasására. Az idősebb korosztály nosztalgiázni tud, a fiatalok, meg lássanak bele abba a világba, amikor az emberek még úgy sétáltak az utcán, hogy nem fogtak mobiltelefont a kezükbe, beültek egy cukrászdába beszélgetni, és úgy egyáltalán beszélgettek...

A könyvet egyébként 2025-ben adták ki, és 262 oldalon szórakoztat. Miért Acélpillangó? Mert a főhősünk egy kemény, de mégis törékeny lány, de ha a történelmi korra tekintünk vissza az a vas és acél időszakát élte az ország... Szóval a történetet elolvasva vált egyértelművé a cím. Szerintem találó!

Légyszi olvassatok, olvassátok! ;)